amely a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján

 

1. Általános rendelkezések. 3
2. A házirend célja és feladata. 3
3. A házirend hatálya. 3
4. A házirend nyilvánossága. 3
5. A házirend felülvizsgálata. 4
6. A tanítás és az iskola rendje. 4
7. Az oktatás rendje. 4
8. A tanulók közösségei 5
9. Az iskola működésének rendje, a csengetési rend. 6
10. Tanórán kívüli foglalkozások. 8
11. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 8
12. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 10
13. Intézményi védő- óvó intézkedések. 11
14. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok: 13
15. Könyvtárhasználat-, tankönyvellátás intézményi rendje. 14
16. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai .................................... 16
17. Elektronikus napló használata. 24
18. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala. 25

III.       A diákok jogai és kötelességei 25

1. A tanulói jogviszony. 25
2. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 25
3. A tanuló jogai 27
4. A tanulók kötelességei 30
5. Térítési díj, vizsgadíj befizetésére vonatkozó rendelkezések. 32
6. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése. 33
7. A tanulók jutalmazása. 33
8. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések......................................................... 35
9. A tanulók mulasztásának igazolása.................................................................................... 37
10. Kollégium.. 40

VII.      Záró rendelkezések. 57

 

1. Általános rendelkezések

 

1. A házirend célja és feladata

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend elkészítése, elfogadása, illetve módosítása alkalmával a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol.

 

2. A házirend hatálya

A házirend hatálya kiterjed a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban és felnőttképzési jogviszonyban álló valamennyi tanulóra, a tanulók szüleire, az iskola oktatóira és más alkalmazottjaira is. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a szakmai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

A házirend hatálya kiterjed az iskola szervezésében lebonyolított nemzetközi diák mobilitási utakra, a külföldön teljesített gyakorlatokra. A tanulók kötelesek betartani a fogadó partnerintézmény szabályait is.

A házirend megszegését számonkérés, fegyelmi eljárás követi, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

A házirendet, továbbá módosítását az oktatói testület, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója és a kancellár egyetértésével fogadja el. 

A házirend elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét.

 

3. A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend megtekinthető az iskola honlapján, az intézmény, kollégium irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában, az intézmény igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, továbbá az osztályfőnököknél, csoportvezető nevelőknél, a diákönkormányzatot segítő tanároknál és a szülői munkaközösség vezetőjénél.

A házirend egy példánya az elektronikus naplón keresztül a tanév első hetében kiküldésre kerül.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell.

 

4. A házirend felülvizsgálata

A házirend felülvizsgálatát kezdeményezheti az intézmény vezetője, oktatói testülete és diákönkormányzata. Módosítást év közben is lehet kezdeményezni. A diákönkormányzat módosító javaslatait a segítő tanáron vagy a diákönkormányzat elnökén keresztül juttathatja el az intézmény vezetőjéhez.

 

1. A tanítás és az iskola rendje

 

1. Az oktatás rendje

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat, amelynek összeállításánál az aktuális miniszteri rendelet az irányadó. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát tartó vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok látják el.

A tanulók az iskola létesítményeit, hivatalos helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Az iskola területén kamerás megfigyelőrendszer működik, a felvételek a jogszabályok betartásával felhasználhatók.

Az intézmény pedagógusai a jogszabályok és iskolai szabályzatok keretei között személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdéseiben.

A tanulót az elbírált időszakban, a heti óraszámnak megfelelő arányban, lehetőleg havonta legalább egyszer, de – a heti egy órás tárgyak esetén is – félévente legalább háromszor érdemjeggyel kell minősíteni.

A félévi- és az év végi értékelések alkalmával, ha a tanuló átlaga eléri az 1,6-t, akkor az oktatónak lehetőséget kell adni a javításra. Az erre irányuló számonkérésnek tartalmaznia kell az adott félévre, tanévre vonatkozó valamennyi témakört.

Ha a tanuló osztályozható és az érdemjegyek átlaga eléri a 2,00 –t, elégséges osztályzatnál rosszabb nem adható.

2. A tanulók közösségei

Az osztályközösség, csoportközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

• osztálytitkár,
• két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

A diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

A hagyománnyal rendelkező diákkörök szeptemberben kerülnek meghirdetésre. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, oktató, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

A diákköröket oktató, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezetheti.

Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

A diákkör munkájában résztvevő tanulók részére a fenntartó határozza meg a költségtérítés megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.

Intézményi Diákválasztmány (IDV) a tagintézmények diákbizottságai által megválasztott tagokból áll. Feladata: A diákság érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított diák-önkormányzati jogok gyakorlása. Tevékenységét az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített keretek között, saját SZMSZ-ében meghatározottak szerint végzi.

 

3. A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama

Foglalkozások rendje:

 

 

 

Foglalkozások rendje rendkívüli időszakra vonatkozóan:

 

 

 

A foglalkozások rendjétől illetve a csengetési rendtől rendkívüli helyzet esetén igazgatói utasításra el lehet térni.

A foglalkozások rendje

A tanműhelyi gyakorlat a gyakorlatot vezető oktató döntése alapján a normál csengetési rend szerint is végezhető. A más időpontban kezdődő gyakorlat időbeosztása a tényleges kezdési időhöz képest módosul. Minden tanuló köteles a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel az iskolába megérkezni. A korábban érkező tanulók kijelölt várakozási helye az ebédlő és a tanműhely előtere. Az oktatás megkezdése előtt 15 perccel az osztálytermek előtt gyülekezhetnek a tanulók. Csengetéskor a kijelölt tanterem, műhelyterem előtt a tanulók zárt rendben és csendben várják az oktatót. Csengetés után 10 perccel, ha nem érkezett meg a pedagógus, a hetes köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek. 

A gyakorlat befejezése abban az esetben változik, ha az ebéd, illetve a vacsora kiosztási időpontja változik a nyári gyakorlat ideje alatt.

A tanítási órák zavartalansága érdekében az oktatót és a tanulókat az óráról kihívni, vagy más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető tehet kivételt.) Az óraközi szünetekben diákjaink – a zárt szaktantermek kivételével – a tantermekben, a büfénél, a folyosókon vagy az udvaron tartózkodhatnak, ahonnan csengetéskor vonulnak be a tanterembe.

A büfé szolgáltatásainak igénybevétele miatt a tanulók a tanórákról nem késhetnek el.

A tanulók intézményben tartózkodása alatt a felügyelet folyamatosan biztosítani kell.

Az iskolai élet dokumentálására a tanítási órákon és egyéb pedagógiai foglalkozásokon, iskolai programokon, rendezvényeken és eseményeken fényképek, videófelvételek készülhetnek a tanulókról. Ezek a felvételek főleg az iskola életét dokumentálják. Az iskola által készített kép- és videóanyagok az iskola honlapján, közösségi oldalán, valamint esetenként a médiában jelennek meg. A fényképek és videofelvételek szülői illetve tanulói beleegyező nyilatkozat kitöltése után készülnek a tanulókról.

 

 

4. Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: tanulószoba, diákétkeztetés (Puskin tér 1.), tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások, iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, kirándulások, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás, szabadidős foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján az oktatók, osztályfőnökök jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló a tagiskola vezetőjének engedélyével a foglalkozásról kizárható.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján a tagiskola vezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – oktatói felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 

 

5. A szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje

A tantermekben, az iskola egyéb oktatási helyiségeiben a tanuló csak pedagógusi felügyelettel tartózkodhat. Szünetekben a tantermeket, műhelytermeket zárva kell tartani.

A tanulóknak az osztályfőnök, indokolt esetben max. 10 perc késést igazolhat. Tanítási idő alatt az iskola területét a tanuló csak rendkívül indokolt esetben, az osztályfőnök, szakoktató, ügyeletes igh. engedélyével hagyhatja el. Nagykorú tanuló az intézmény által működtetett be- és kiléptető rendszer segítségével napi egy alkalommal, a tanítási szünetekben, saját felelősségére elhagyhatja az intézmény területét.

Az iskolába kerékpárral, motorkerékpárral csak saját felelősségére járhat tanuló. A kerékpárokat, motorokat a tárolóban kell elhelyezni. Az elhelyezett kerékpárokért, motorkerékpárokért anyagi felelősséget nem vállalunk.

A tanuláshoz szükséges felszerelésen kívül egyéb tárgyat és nagyobb pénzösszeget a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal. Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. Az érték-tárgyakért, pénzért csak akkor vállal az iskola felelősséget, ha azt az illetékes testnevelő tanárnak vagy oktatónak leadta.

Tűzriadó esetén (szaggatott csengetés), szabályzat szerinti levonulás az oktatóval és fegyelmezett viselkedés kötelező.

A tanulók a könyvtárban a könyvtár-nyitvatartási rend alapján tartózkodhatnak. Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll. A könyvtár használatára a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak érvényesek, melynek másolata a könyvtárban megtekinthető. Az ebben foglaltakat a könyvtáros tanév elején minden új tanulóval ismerteti. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti vagy megrongálja, kártérítési díjat fizet.

A tanítási órák után – délután – a tanulók szakkör, sportkör, korrepetálás, könyvtárhasználat, délutáni gyakorlat céljából tartózkodhatnak az iskola, foglalkozásra kijelölt termeiben. Várakozás céljából az iskola auláját használhatják. Az iskola igazgatási folyosóján tanulók csak indokolt esetben közlekedhetnek.

Az intézmény teljes területén az osztályok, a faliújságok nem tartalmazhatnak olyan dekorációt, amely veszélyezteti a gyermekek, tanulók erkölcsi, szellemi, érzelmi fejlődését, személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért, erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet a természet károsítására ösztönöz, dohányárut, drogot vagy italt reklámoz. Az iskolában minden szórólapot, felhívást, plakátot, hirdetést a titkárságon kell bemutatni, majd azok tartalma alapján a felelős vezető dönt a faliújságon való elhelyezés engedélyezéséről.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése nyitvatartási időben a feladat-ellátási helyek rendelkezései alapján történik.

Az intézménnyel alkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem álló személyek vagyonbiztonsági okok miatt tanítási időben csak elfoglaltságuk idején tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépéskor a portánál regisztráltatniuk kell magukat a belépőknek. A tanulók az iskolában látogatót csak oktatói engedéllyel fogadhatnak. 

A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, sürgős esetben pedig – időpont-egyeztetés után – a megbeszélt időpontban kereshetik föl az iskola oktatóit vagy vezetőit. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga előre megbeszélt időpontokban fogadhatják a szülőket. Rendkívüli esetekben elérhetőek az iskola titkárságán keresztül, vagy személyesen, esetleg telefonon az iskolában.

A tornatermi öltözők rendjéért és berendezéseiért a testnevelő oktató a felelős. Az öltözőt testnevelés óra ideje alatt zárva kell tartani. Testnevelés alól csak orvosi vagy kivételes esetben szülő írásbeli kérésére kaphat a tanuló felmentést.

Az oktató által kialakított, a naplóban rögzített ülésrend betartása kötelező.

A tanulók a pedagógusokat, az iskola dolgozóit és vendégeit a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözlik.

Az iskola területén tilos szeszesitalt fogyasztani!

1999. évi XLII. törvény értelmében, mely a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól rendelkezik, intézményünk egész területén, valamint a bejáratok 5 m-es körzetében tilos a dohányzás!

 

6. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

 

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

Tanítási órák befejezése után mindenki köteles:

• a saját székét feltenni a padra,
• a padjából és annak környékéről a szemetet a szemetes kosárba tenni.

Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük.

 

7. Intézményi védő- óvó intézkedések

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatát (az SZMSZ. melléklete).

Az oktatók a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek minden tanév elején az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal.

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

• az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
• a házirend balesetvédelmi előírásait
• a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban
• tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
• közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
• rendkívüli események után, valamint
• a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt tájékoztatni kell a tanulókat a baleseti veszélyforrásokról, a kötelező viselkedés szabályairól.

A tanulók számára a tanév kezdetén közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a tanulókkal aláíratni.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika) és a gyakorlati oktatást vezető oktatók baleset-megelőzési feladatait részletesen a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemléket tanévenként kétszer, a félévkezdés előtt a szakmai igazgatóhelyettes vezetésével kell tartani.

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Munkavédelmi Szabályzat előírásai szerint kell elvégezni.

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
• minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi oktatónak is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

• A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
• A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A balesetekről az előírt nyomtatványt meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
• A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.
  A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskola igénye esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és a Kamerák működésére vonatkozó szabályzat tartalmazza.

Bombariadó esetén a bejelentést fogadó munkatárs azonnal köteles az intézmény vezetőjét, vagy a helyettesítési rend szerint őt helyettesítő munkatársat értesíteni, aki gondoskodik a rendőrség értesítéséről és az épület kiürítéséről.

Bombariadó esetén a kieső tanulmányi időt az intézmény vezetőségének döntése által meghatározott időpontban be kell pótolni.

 

8. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok:

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő, a kollégiumban külön ápolónő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

• fogászat: évente egy alkalommal,
• komplex szűrés, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal
• szakmai alkalmassági vizsgálat évente.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók alap szűrővizsgálatát évente egy alkalommal. Iskolában észlelt betegség esetén az iskola orvosa, védőnője felelős azért, hogy a tanulót a megfelelő szakellátásra irányítsa, állapotát nyomon kövesse.

A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

• a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
• a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük;
• a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
• A tornateremben csak olyan sportcipő használható, amelynek talpa nem hagy nyomot.

Iskolai balesetet jelenteni kell a balesetvédelmi felelősnek, aki jegyzőkönyvet készít.

A dohányzás, szeszesital, valamint bármilyen kábítószer fogyasztása és behozatala az iskolába és az iskolai rendezvényekre tilos!

 

9. Könyvtárhasználat-, tankönyvellátás intézményi rendje

Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója és dolgozója tagja lehet. A beiratkozás díjtalan, a könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges. A könyvtárat nyitvatartási időben a beiratkozott tagok használhatják. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.

A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

A dokumentumok közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, periodikák, nem nyomtatott dokumentumok.

A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy tanítási órára kikölcsönözhetik.

Az olvasó könyvtári tartozását az iskolával való tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt köteles rendezni.

Az esetleges adatmegváltoztatás bejelentését a könyvtárhasználó köteles a változás után maximum 15 nappal írásos formában bejelenteni a könyvtáros részére. A változásokat hivatalos dokumentumokkal kell igazolni.

A könyvtár nyitvatartási ideje minden tanév kezdetekor kifüggesztésre kerül a könyvtár ajtajára.

Nyitvatartási időben lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására, melyek tervezésében, szervezésében a könyvtáros oktató az oktatókkal együtt vesz részt.

Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről.

A könyvtáros oktató segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom kutatásában. Segíti, irányítja a könyvtárhasználati versenyre való felkészítést.

A könyvtárban nyilvántartás készül a kölcsönzésekről. A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti. A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket az olvasó kérésére a könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel elégítheti ki. A felmerülő költségek az olvasót terhelik.

Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el szaktantermekben. A letéti állományt szeptember elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, akik az átvett állományért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető.

Az igazgatóhelyettes feladata, hogy a tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt ellenőrizze az érintett személyek könyvtári tartozásait és azok rendezését.

A felvett könyveket a diák a tanulói jogviszony megszűnésekor köteles visszaszolgáltatni a könyvtárnak.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv rongálása esetén a kárt, e szabályzatban meghatározottak szerint, az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a munkavállalói jogviszonyuk végéig vehetik igénybe, de tanévenként a kölcsönzést meg kell újítaniuk.

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők.

A tanuló az ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., a továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható a tanulótól, hogy az általa használt tankönyv legalább a tanulmányai végéig használható állapotban maradjon.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

Ennek lehetőségei:

• ugyanolyan könyv beszerzése
• anyagi kártérítés

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő.

A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak stb.) beszerzésére fordítandó.

Iskolánkban a tankönyvellátás a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet szerint történik.

A miniszteri rendelet 32. §  (5a) bekezdése alapján: Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve az oktató részére a  tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket az oktató, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.  Ha a tanuló vagy az oktató az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A térítésmentes tankönyvellátásnak a köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatás 10–16. évfolyamaira történő kiterjesztéséről szóló 1092/2019. (III. 8.) Korm. határozat eredményeként valamennyi, a nappali rendszerű alap- és középfokú iskolai oktatásban részt vevő tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül. Ezzel az 1-16. évfolyam valamennyi tanulója alanyi jogon térítésmentesen kapja a tankönyveket, megszűnik a fizetős tanulói státusz.

A diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk, mely az iskola tulajdona, így a tanulói jogviszony megszűnésekor köteles a diák visszaszolgáltatni azokat a könyvtárnak.  A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.

10. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt vagy abban a szakképző intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgákra írásban jelentkezni kell. A jelentkezés határideje a javítóvizsga kivételével az igazgatói határozat tudomásul vétele után legfeljebb öt munkanap. A javítóvizsgára történő jelentkezésre a munkatervben rögzített adott tanév tanévzáró ünnepség napjáig van lehetőség, kivéve a keresztféléves képzés esetén. A jelentkezés hiányában a vizsga nem szervezhető. Az érvénytelen vizsgáról az igazgató határozatot hoz, melyben rögzíti az érvénytelen vizsga következményeit.

A tanulmányok alatti vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő írásbeli jelentkezése után írásban tájékoztatni kell. A vizsgajelentkezés és a tájékoztatás történhet postai, személyes és az elektronikus napló, vagy az iskola által használt egyéb elektronikus csatorna felületén keresztül is.

A vizsga fajtái:

• Osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, kivéve, ha a tanuló számára engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Osztályozó vizsgát a szakképző intézmény a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

• Különbözeti vizsga iskola vagy a tanulmányokban bekövetkezett változtatás, illetve a külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írható elő az alábbi esetekben:

• bármely évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk szakmai programjában szereplő óraszám illetve,
• ha az előző iskolában nem tanult vagy más képzési formában tanult tantárgyakból.

A különbözeti vizsga időpontjai, a tantárgyai, tartalma tekintetében az igazgató határozatot hoz a jelentkező tanuló ügyében.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban a szakképző intézményben tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni az intézmény munkatervében.

• Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén, legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve a különbözeti vagy osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga letételére az augusztus tizenötödikétől augusztus hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az igazgató által meghatározott időpontban van lehetőség. Ez alól a keresztféléves képzés jelent kivételt: A keresztféléves képzés osztályozó értekezletét követő héten van lehetőség javítóvizsgára jelentkezni. Keresztféléves oktatásban a javítóvizsgákat a keresztféléves képzés osztályozó értekezletét követő harmadik héten tartjuk meg.
• Pótlóvizsgát tehet a vizsgázó az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

 

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaidőszakát a tanulmányok alatti vizsgát megelőző három hónapon belül kell a kijelölni.

A szakképző intézményben tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a vizsgázó –kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő–írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

 

• A tanulmányok alatti vizsgák szervezése:

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Ha az intézmény oktatóinak szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A javító vizsga esetén a vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A javítóvizsgák tantárgyi bizottságonként kerülnek megszervezésre. A tantárgyi bizottság elnöke, ha nincs akadályozva a tevékenységének végzésében az érintett tantárgyhoz tartozó munkaközösség vezetője, tagjai az adott tantárgy oktatói.

A tanulmányok alatti vizsgáztatásban lehetőleg az adott tanévben a tantárgy oktatását végző oktató javító és kérdező vizsgáztatóként közreműködik.

A tanulmányok alatti vizsga olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a szakképző intézmény szakmai programja alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, minden évfolyamon kötelezően minimum hatvan perces, az adott vizsgatárgy legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli, majd azt követően szóbeli vizsga letételével valósítható meg.

 

A vizsga elnöke

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért:

• meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket,
• kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
• vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
• átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
• a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

 A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

Javító és kérdező oktató

A javító és kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.

Az igazgató

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató a feladatait delegálhatja az általa megbízott oktatónak.

Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató e feladata ellátása során dönt:

• minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
• írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
• ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
• minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A tanulmányok alatti vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységekből állhatnak.

• Írásbeli vizsga lebonyolítása:

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, ha a vizsgatevékenység megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató oktató által értékelhetően –így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában –kell elkészíteni.

Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.

A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

 Az írásbeli vizsgán kizárólag a szakképző intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni.

A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék tintával kell elkészíteni. A ceruzával elkészítendő rajzok értelmezését szakmai programja melléklete tartalmazza.

A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az intézménynek kell biztosítania.

Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről a szakképző intézmény gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként minimum hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga –szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Eljárásrend a tanulmányok alatti vizsgán történő szabálytalanság estén

Ha a vizsgáztató az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az igazgató a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanságelkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat –az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt –a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztatótól. A jegyzőkönyveket aláírásával –az időpont feltüntetésével –lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető piros színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

 Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgatóból és két –a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő–oktatóból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli:

• a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
•  az adott tantárgyból –ha az nem javítóvizsga –a vizsgázót javítóvizsgára utasítja
• ha a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

• Szóbeli vizsga:

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –ha szükséges –kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottságtól segítséget kaphat. A vizsgabizottság a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikaihibát vétett vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

• Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgatevékenység szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgynak a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgák követelményeit az intézmény szakmai programjának melléklete tartalmazza. A gyakorlati vizsgatevékenység tartalmát az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgatevékenység elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a gyakorlati vizsgatevékenység ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a gyakorlati vizsgatevékenység leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgatevékenységet egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a szakma megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző oktató írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgatevékenységre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

• Független vizsgabizottság előtti tanulmányok alatti vizsga

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője –a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a mulasztások miatti osztályozó vizsga esetén az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szerv részére. A vizsgát az első félév utolsó hetében, illetve a tanítási év utolsó hetében kell megszervezni. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője –a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy ha bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. A szakképzőintézmény a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az az oktató, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban a szakképző intézményben tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai:

• A testnevelés tantárgy alól részleges felmentés, teljes felmentés vagy gyógytestnevelés kérhető. Az osztályfőnök felhívja a tanulók figyelmét az orvosi felülvizsgálat időpontjára, ahová a tanulónak az orvosi papírjait magával kell hoznia. Az iskolaorvos tájékoztatja a testnevelőket, hogy kiket javasol részleges, teljes vagy gyógy testnevelésre. A gyógytestnevelésre járók a gyógytestnevelés órán nyújtott teljesítményük alapján kerülnek értékelésre. A testnevelő a felmentésben részesülők névsorát átadja az osztályfőnöknek, aki a naplóban feltünteti a felmentést.
• A tanévi részleges felmentésekre jogosító papírokat a testnevelő saját hatáskörében igazolja.
• Az egyéb tantárgyi felmentésekre az oktató és az osztályfőnök nyújthat be kérelmet az intézményvezetőhöz, aki az illetékes tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottsághoz fordul és kezdeményezi a tanuló vizsgálatát. A vizsgálat elvégzése után szakértői vélemény és határozat készül. A határozatról az osztályfőnök kap értesítést és jelzi az oktatónak.

 

11. Elektronikus napló használata

A gondviselő saját gyermekük naplóbejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot. A hozzáférési jog a gyermek jegyeinek megismerésén túl az iskola által elküldött üzenetek olvasására, valamint üzenetek, kérések írására biztosít lehetőséget.

A kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módja:

Az interneten keresztül történő hozzáférés lehetőségét, az új osztályok esetében, az osztályfőnök jelzi az év elején. A belépéshez szükséges kódot a szülő személyesen vagy írásos formában felhatalmazott megbízottja veheti át.

A tanuló félévi osztályzatairól a szakképző intézmény elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles a félévi értesítő útján tájékoztatást adni.

12. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala

A tanuló az intézménybe a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhat magával, ha azt előre valamelyik pedagógussal megbeszéli, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó oktatónak bejelenti, és az hozzájárul ehhez.

Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanuló az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhat. Az iskolába behozott tárgyakért felelősséget nem vállalunk!

Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni az oktatónak megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

Az intézménybe szeszesital, narkotikumok, pirotechnikai és szúró-vágó eszközök, fegyver vagy fegyvernek látszó tárgy, valamint más veszélyt, balesetet, okozó tárgy behozatala szigorúan tilos!

Mobiltelefont, valamint bármely hang-és kép lejátszó eszközt az órákon használni tilos, azokat lenémított állapotban kell tartani. Ezen eszközök használatát a tanítási órákon csak az oktató engedélyezheti! Mobiltelefon használatának minősül a telefon töltése is. A kép és hangrögzítés mobiltelefonnal vagy egyéb módon csak az osztályfőnök, ill. a oktató előzetes engedélyével lehetséges.

Napraforgó, tökmag a környezet tisztasága érdekében nem hozható az iskolába!

Az iskolába kerékpárral, motorkerékpárral csak saját felelősségére járhat a tanuló. A kerékpárt, motorkerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén lezárva kell tartani. Elveszett kerékpárért, motorkerékpárért az iskola felelősséget nem vállal.

 

 

• A diákok jogai és kötelességei

1. A tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban, a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyban áll, mely felvétel vagy átvétel útján keletkezik, és a beírás napján jön létre.

 

2. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A szakképzési törvény és végrehajtási rendelete részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Az iskola szakmai programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje az iskola honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll. Az intézmény nyilvános anyagairól további tájékoztatást – munkaidőben – az iskola vezetőitől lehet kérni.

A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az intézményvezető, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező egyeztetni köteles az intézményvezetővel. Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az intézményvezetővel tart kapcsolatot, problémáival és kérdéseivel közvetlenül őt keresheti meg.

A tanuló jogai gyakorlásához szükséges információkat az osztályfőnökétől, valamint a diákönkormányzaton keresztül kapja meg. Diákközgyűlést kell tartani a tanulói jogok áttekintése és a diákönkormányzat vezetőségének beszámolása céljából. Ennek kitűzéséről az igazgató egyetértésével a diákönkormányzat vezetői döntenek.

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézmény vezetője a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, továbbá az aulában elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félévben egy alkalommal, továbbá az aulában elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az oktatók a szülői értekezleteken, fogadó órákon, egyéni megbeszéléseken és az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. A szülői értekezletek és az oktatók fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskola munkaterve tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

A tanuló az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat az osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzati képviselőn keresztül. Tanulmányaival kapcsolatban és a személyét érintő kérdésekről a tanuló bármikor tájékoztatást kérhet az osztályfőnökétől, oktatójától, s kérdésére legfeljebb három munkanapon belül érdemi választ kell kapnia.

 

3. A tanuló jogai

A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek.

A diák becsületének és jó hírnevének sérelmeként minősíthető minden olyan értékelés, minősítés, nyilvános kijelentés, amely a diák tulajdonságainak, testi és szellemi adottságainak, családi és társadalmi környezetének – tőle függetlenül fennálló helyzete miatt – megbélyegző, gúnyolódó, csúfolódó, sértő, megalázó tartalmú. Ezen bekezdés oktató-diák és diák-diák viszonyban értendő.

A tanulónak joga, hogy saját öltözékét megválaszthassa – „a tanuló kötelességei” fejezet öltözködésre vonatkozó részének betartásával. – kivéve az iskolai ünnepségeket, rendezvényeket, illetve ahol munkavédelmi szabályok ezt nem engedik meg. Joghátrány nem érheti ezért a tanulót.

A tanuló joga, hogy kérje áthelyezését az iskolán belül más tagiskolába vagy más szakmára, szakmacsoportba, ill. más iskola-típusú képzésbe. A kérelmet az érintett tagiskola igazgatójához kell benyújtani.

A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. Tanköteles tanuló esetében az átvevő iskola fogadó nyilatkozatát is mellékelni kell.

A tanuló kérheti kollégiumi elhelyezését, tanulószobát, menzát, korrepetálást igényelhet, megfelelő indokkal (pl. korábbi tanulmányok), ill. igazolással kérheti felmentését bizonyos foglalkozásokon való részvétel alól.

A tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tantárgyválasztást az iskola oktatói testülete által elfogadott helyi tanterv szabályozza, tartalmazza továbbá, hogy képzésenként, szakirányonként és évfolyamonként milyen tantárgyat hány órában kell tanulni, valamint hogy a tantárgy tanítása teljes osztálylétszámban, vagy csoportbontásban folyik-e; melyek a kötelező tantárgyak és melyek a kötelezően választható tantárgyak. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak (pl. idegen nyelv, emelt szintű oktatás, fakultatív oktatás) közül. A kérelmet idegen nyelv esetén a beiratkozáskor kell benyújtani. Sikeres nyelvvizsga esetén, a technikumi, szakközépiskola érettségire felkészítő képzésén a tanuló választhatja második idegen nyelvként a német nyelvet.

Kötelezően választható érettségi tantárgy: A középiskola képzésben a tanulók a tizedik, ill. tizenegyedik évfolyam végén április 30-ig nyilatkoznak arról, hogy a kötelezően választható tantárgyak közül, melyik választják. Ezt a tárgyat 11, 12. évfolyamon a heti 2 órában tanulják. A tantárgyválasztás nyilatkozat formájában történik, melyet a szülő és tanuló is aláír. A tanuló ezzel kötelezettséget vállal arra, hogy a tantárgyat a tanév végéig tanulja. A többi tantárgyhoz hasonlóan félévkor és tanév végén a tanuló teljesítményét a szaktanár osztályzattal minősíti.

Emelt szintű érettségire történő felkészítésre a tizedik, ill. tizenegyedik évfolyam végén március 31-ig lehet jelentkezni a tanuló és szülő együttesen aláírt nyilatkozatával. Az emelt szintű érettségire történő felkészítést az iskola bármely olyan tantárgyból megszervezi, amely az iskolában érettségi vizsgatantárgyként szerepel. Ez a nyilatkozat kötelezi a tanulót arra, hogy a tanév végéig tanulja ezt a tantárgyat, s a szaktanár osztályzattal értékelje a teljesítményét. Az emelt szintű képzésben való részvétel nem jelenti azt, hogy köteles a tantárgyból emelt szinten érettségizni.

A tanuló joga, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

A nagydolgozatok (témazárók) írásának időpontját előre közölni kell. Egy nap maximum két nagydolgozat íratható, melyet két héten belül értékelve ki kell osztani. A két héten belül ki nem javított és ki nem osztott nagydolgozat kihirdetésekor a tanuló eldöntheti, hogy az érdemjegy beírásra kerüljön-e. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Hiányzás esetén a témazáró számonkérést írásban vagy szóban az adott félév lezárásáig pótolni kell. Amíg a pótlás nem történik meg, az elektronikus naplóban megfelelő jelöléssel ezt rögzíteni kell. A röpdolgozat és az írásbeli számonkérés írásbeli feleletnek minősül.

A tanulónak részvételi joga van az iskolában működő tanulóközösségekben, az iskola által szervezett foglalkozásokon, a pedagógusok által tartott foglalkozásokon: szakkörökön, kirándulásokon, rendezvényeken, versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon és sportköri foglalkozásokon.

A tanuló joga, hogy kötelességei teljesítése céljából igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, a könyvtárat, a szaktantermeket, tanműhelyeket stb.

A tanulónak joga van egyéni és kollektív jogai gyakorlásához, ill. jogérvényesítéshez. A tanuló személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Véleményezési és javaslattevő joga van a tanulókat érintő összes kérdésre vonatkozóan.

A tanuló joga, hogy az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulónak jogában áll megismerni az iskola Szakmai programját, a Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó részeit és a Házirendet.

Az iskola könyvtárában biztosítottak a diákjogokkal kapcsolatos szakirodalom, videó anyagok tanulmányozási lehetősége.

A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz és arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon.

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről.

A diákokat megilleti a nyilvánossághoz fordulás joga.

Jogorvoslati intézmények és lehetőségek a diákok jogai szempontjából:

• Egyéni érdeksérelem esetén felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, fegyelmi büntetés elleni jogorvoslat, panaszjog, közérdekű bejelentés, közérdekű javaslat. Fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet.
• A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.
• Diákönkormányzati jogok megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelem nyújtható be az iskola fenntartójához. A fenntartó döntése ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe: iskolai diák-önkormányzati bizottság, osztály-diákbizottság, sportköri vezetőség stb.

A tanulónak kezdeményezési joga van diákönkormányzat vagy diákkör létrehozására.

Tanulmányi eredménye, szociális helyzete alapján térítési- és tandíjfizetési kedvezményben részesülhet.

Kérelemre indokolt esetben, szociális támogatásban részesüljön. Étkezési támogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi rendelete alapján illeti meg.

Kiemelkedő munkájáért, közösségi tevékenységéért osztályfőnöki, szakoktatói javaslatra jutalomban, dicséretben, kitüntetésben részesülhet.

Az iskolaorvosi szolgálat keretében és annak rendszere szerint rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátás kapjon.

A nagykorú tanulót megilletik mindazon jogosítványok, amelyeket a szakképzési törvény a szülők részére biztosít.

 

4. A tanulók kötelességei

Minden tanulónak kötelessége, hogy úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a közösség érdekeit és mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. Tartsa meg államunk törvényeit, az állami címernek, himnusznak, a nemzeti zászlónak, az iskola névadójának és az iskolai jelképeknek adja meg a kellő tiszteletet. Az iskola hírnevét védje, őrizze, gyarapítsa, ápolja az iskola hagyományait.

A tanuló kötelessége, hogy betartsa a Házirend szabályait.

A tanuló kötelessége, hogy képességeinek megfelelően vegyen részt a tanítási órákon és a gyakorlati foglalkozásokon, fegyelmezetlenségével ne sértse társai tanuláshoz való jogát, legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének.

Mulasztását a Házirendben előírtak szerint köteles igazolni.

A diák köteles a hiányzása miatt elmaradt tananyagot pótolni a szaktanárral egyeztetett határidőn belül.

Az iskolai, kollégiumi és gyakorlóhelyi munkarendet minden tanuló köteles megtartani.

A tanuló köteles minden nap a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozni.

A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében és lezárásában való kötelező részvétel:

• az osztálytermet, tanulószobát, a gyakorlati oktatás helyét tiszta, rendezett állapotban kell elhagyni
• a foglalkozások, rendezvények előkészítésébe és annak zárását követő - pl. takarításba, elpakolásba - a tanuló bevonható, az így kapott feladatokat köteles végrehajtani.

A tanuló köteles az iskolában tisztán, ápoltan, esztétikus külsővel megjelenni. Testékszerek viselése – a tanított szakmák munkavédelmi és minőségi elvárásai szerint egyedileg szabályozott.

A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás

Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az eseményhez méltó öltözetben jelenjen meg. A tanuló kötelessége, hogy betartsa a kulturált viselkedés szabályait társaival és az iskola felnőtt dolgozóival szemben.

Köteles a közösségi élet alapvető normáit betartani. Becsülje és tisztelje szüleit, pedagógusait, az iskola, kollégium dolgozóit, idősebbeket és diáktársait. Tanuló társai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. A tanuló, az általa okozott szándékos kárt köteles megtéríteni.

Az iskolában szerencsejátékot játszani tilos!

Kirándulásokon, üzemlátogatásokon legyen fegyelmezett, tartsa be az utasításokat és előírásokat, a közlekedési és balesetvédelmi szabályokat.

A tanuló köteles az iskola épületét és berendezési tárgyait megóvni, gondozni és fejleszteni. Az a tanuló, aki kárt okoz, köteles azonnal jelenteni az ügyeletes pedagógusnak, vezetőnek. Az okozott kárt a kártérítési szabályzatnak megfelelően meg kell téríteni. Ha a rongáló személye nem állapítható meg, azok viselik az anyagi felelősséget, akik a megrongált helyiséget, felszerelést, vagy eszközt utoljára használták és a kárt nem jelentik.

A tanuló kötelessége, hogy:

• óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
• elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
• betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, kollégiumi csoportvezetőjétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló, a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályokat;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült;
• megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
• rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

A térítési- és tandíjfizetésre kötelezett tanuló az igazgatói határozatban megszabott időre a megállapított térítési-, ill. tandíjat köteles befizetni. Ennek elmulasztása a tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetését vonja maga után.

 

5.      Térítési díj, vizsgadíj befizetésére vonatkozó rendelkezések

A térítési és tandíjfizetési kötelezettség szabályozása: Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köréről, a térítési díj és tandíjfizetési kötelezettségről a Szakképzési törvény és végrehajtási rendelete rendelkezik.

A térítési díjat és a tandíjat a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárja állapítja meg a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt.

A térítési díjakat és tandíjakat félévenként (október 31, ill. március 15-ig), indokolt esetben adott igazgatói engedély alapján minden hónap 10. napjáig egyenlő havi részletekben az iskola pénztárában, vagy átutalási postautalványon kell befizetni. Vizsgák esetén a vizsgára jelentkezéssel egyidejűleg kell eleget tenni a fizetési kötelezettségnek.

Az étkezési térítési díjakat az Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény dolgozója teszi közzé.

A fénymásolás díjára, a DSK tagsági díjára, az SZMK és a tagiskola vezetőjének jóváhagyásával történő igazgatói határozat készül.

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai:

• A tanulói jogviszonyból, az abból eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor előállított dolog feletti vagyoni jog az iskolát illeti.
• A tanulót díjazás csak akkor illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tizennyolc évnél idősebb tanuló –vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykorú tanuló esetén a szülő és a tanuló – és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.
• A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolog vagyoni jogának átruházása esetén a végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni a tanulókat megillető részt és azt az érdekeltségi szabályzat szerint diákjóléti kiadásokra kell fordítani.
• A tanulók által elkészített alkotások (rajzok, írásművek) tulajdonjoga a tanulót illeti meg.

 

1. A tanulók és képzésben résztvevő személyek jutalmazása és fegyelmezése

 

1. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei és formái

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• példamutató magatartást tanúsít, vagy
• folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
• az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
• az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
• bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

• szaktanári, szakoktatói dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,
• nevelőtestületi dicséret
• megtisztelő megbízatás
• oklevél
• könyv-és tárgyjutalom
• kedvezményes utazás vagy üdülés

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

• szaktárgyi teljesítményért,
• példamutató magatartásért,
• kiemelkedő szorgalomért,
• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni (jutalom kirándulás, kulturális hozzájárulás).

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Tanulóknak adható kitüntetések:

Trefort Ágoston díj

A végzős évfolyam tantestület által legeredményesebbnek ítélt tanulója kapja, aki

• tanulmányi ideje alatt évfolyamonként legalább jeles tanulmányi eredményt ér el, vagy legalább jót és ugyanakkor egy tantárgyból kimagasló eredményével öregbíti az iskola hírnevét.
• tanulási attitűdje, szellemi ambíciói által kiemelkedik társai közül, rájuk motiválóan hat, például állítható eléjük.
• személyisége, magatartása olyan, hogy osztály- és iskolatársai, valamint a nevelők egyaránt elfogadják, mert elismerik a munkáját.

A díjat (oklevél és pénzjutalom) tanévenként egy tanuló kapja.

A felterjesztés határideje: legalább egy hónappal a ballagás előtt.

Az átadás helye, ideje: a ballagás.

A kitüntetést az iskola igazgatója adja át.

 

2. A tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő személyekkel szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit megszegi, fegyelmező intézkedések tehetők.

Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:

• oktatói figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói megrovás,
• megbízások visszavonása.
• fegyelmi eljárás indítása

Az iskolai büntetések kiszabásánál oktatói, osztályfőnöki, igazgatói szinten a fokozatosság elve érvényesül:

• szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés
• írásbeli megrovás
• megbízások visszavonása.

Két oktatói figyelmeztetés esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, ha a tanuló már kapott valamilyen figyelmeztetést, akkor a következő fokozatú figyelmeztetés jár.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

• az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
• az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
• tiltott eszközök iskolába hozatala, használata,
• a szándékos károkozás;
• az iskola oktatói és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
• ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi bizottság dönt.

 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét/gondviselőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.

Amennyiben az eset jellege indokolja, a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően, az érintettek bevonásával egyeztető eljárás tartható. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás során ki kell vizsgálni az esetet, s annak során meg kell hallgatni az érintetteket: az esetleges sértetteket, tanúkat, valamint a vétkes tanuló gondviselőjét. Az egyeztető eljárásban jóvátétel róható ki a vétkes félre. Az egyeztető eljárásban született döntés akkor válik érvényessé, ha azt a nevelőtestület elfogadja. Ha az előírt jóvátételt a vétkes a nem fogadja el, vagy a sértett vagy a nevelőtestület nem fogadja el, akkor fegyelmi eljárásra kerül sor. Ugyancsak fegyelmi eljárásra kerül sor, ha az elfogadott jóvátétel végrehajtását a vétkes elmulasztja.

Az oktatói testület a fegyelmi jogkörét a fegyelmi bizottságra ruházza át, melynek tagjai:

            a./  Állandó tagok 

• a bizottság elnöke
• a tagiskola vezetői közül az ezzel megbízott személy
• ifjúságvédelmi felelős

            b./ Nem állandó tagok

-   kollégium vezetője vagy az általa megbízott személy         

- a tanuló osztályfőnöke

- a tanuló oktatója

c./ Meghívottak

 - szülők, vagy a szülők megbízottja,

 - gazdálkodó szervezet képviselője

- IDB küldöttek

A Fegyelmi Bizottság által kiszabható büntetések:

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• áthelyezés az évfolyam másik osztályába, csoportba
• áthelyezés másik szakképző intézménybe illetve köznevelési intézménybe,
• kizárás a szakképző intézményből.
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása

Az oktatói testület megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelességszegést a tanuló elismeri.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

1. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat

 

A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a szakmai gyakorlati foglalkozásokról igazolni kell.

A tanuló – a szülő előzetes engedélykérése nélkül – csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a hiányzás első napján a mulasztást és annak okát jelenteni az osztályfőnöknek. A tanulók hiányzásukat szülői igazolással, vagy az orvos által rögzített igazolással igazolják.

Az egy hetet meg nem haladó hiányzás esetén a hiányzást a hiányzást követő első napon, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán igazolni kell.

Az egy hetet meghaladó hiányzást, a hiányzás kezdetét követő hét végéig, de legkésőbb a következő hó 4. napjáig igazolni kell, személyesen vagy levélben az igazgatónak címezve, az 5600 Békéscsaba, Puskin tér 1. címre elküldve.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kaphat a távolmaradásra az alábbiak szerint:

• Szülői vagy gondviselői kérésre a tanuló részére osztályfőnöke tanévenként 3 nap igazolt távolmaradást engedélyezhet, ha azt a szülő vagy gondviselő 3 nappal előre, írásban kéri. (Kivétel az előre nem tudható rendkívüli eset.)
• A távolmaradási engedélyt szülői kérés alapján 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén a tagiskola vezetőjétől kell kérni.
• Az eltávozási engedélyt gondviselői kérés alapján a tanuló órarendjének figyelembevételével a 7. tanítási órától, az utolsó óra végéről maximum 10 perccel kicsengetés előtt távozhat. Az eltávozási engedély igazgatói aláírással érvényes.

 

Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

Az iskola, köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. A további igazolatlan mulasztások esetén az iskola a jogszabályoknak megfelelően tesz eleget az értesítési és feljelentési kötelezettségeinek.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg (késik), ezt igazolnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki az óráról. A késések időtartama összeadódik.

Amennyiben a tanuló nem tudja igazolni a késést, úgy a következő fegyelmezést kell alkalmazni:

• 45 perc igazolatlan késés 1 igazolatlan órának számít,
• 6 igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetésben,
• 10 igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetésben,
• 15 igazolatlan óra után fegyelmi felelősségre-vonásban részesül a tanuló,
• 30 igazolatlan óra után a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya a közoktatási törvény szerint megszűnik.

Az igazolatlan mulasztás minden tanuló esetében kihatással van a magatartási jegyre, illetve fegyelmi felelősségre vonással jár.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

• a 250 tanítási órát,
• a szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20%-át,
• egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át

 meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Érdemjegynek a helyi tantárgyi tantervek „Tanulmányi követelmények, a továbbhaladás feltételei” szakaszban meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek minden területén lenni kell.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor is osztályozóvizsgát kell tennie.

Hiányzás a szorgalmi időszak gyakorlatáról:

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló mulasztása meghaladja a húsz százalékot, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

Hiányzás összefüggő szakmai gyakorlatról:

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,

és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

 

 

1. Kollégium

Bevezető rendelkezések

A kollégium házirendje állapítja meg a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, a kollégium munkarendjét, továbbá a kollégium által elvárt viselkedés szabályait. A házirend kialakításában a kollégium lakói, illetve képviseletük, a nevelőtestület, a nevelőmunkát segítő dolgozók, a kollégium vezetői vehetnek részt.

A kollégium minden tagja köteles betartani a kulturált együttélés szabályait, és köteles tiszteletben tartani mások jogát a tanuláshoz, munkához és pihenéshez.

A kollégiumban folytatott tanulás, szakmai munka minden esetben elsőbbséget élvez a más célú tevékenységekkel szemben. Ugyanakkor a kollégium valamennyi tagjával szemben elvárás, hogy arányosan vegye ki részét azokból a feladatokból, amelyek a kollégium rendjének, a környezet rendezettségének fenntartása érdekében a kollégisták közösségére hárulnak.

A Házirend megsértése fegyelmi intézkedést von maga után.

A kollégium területén a hatósági tűzrendészeti és balesetvédelmi előírásokat mindenki köteles betartani. Balesetveszély, illetve tűz esetén értesíteni kell az ügyeletes nevelőt, a nevelőtanárt vagy a portást, illetve a balesetvédelmi oktatáson szerzett ismeretek szerint kell eljárni.

1.  A kollégiumban történő elhelyezés szabályai

Általános szabályok

 

1.1.      A kollégiumi jogviszony kérelemre létesíthető. A jelentkezés elbírálásáról és a beköltözés rendjéről a kollégiumi nevelőtestület javaslatára az igazgató dönt. A kollégisták a szorgalmi és vizsgaidőszakban és a nyári gyakorlat alatt laknak a kollégiumban.

Tanév közben megszűnik a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésével.

1.2.      Beköltözéskor a tanulók – leltár alapján – írásban átveszik a bentlakáshoz szükséges tárgyakat, kiköltözéskor azokat leltár szerint adják vissza. A kollégisták az átvett tárgyakban általuk okozott, használat során keletkezett – a rendeltetésszerű használaton túlmenő – károkért, illetve a tárgyak elvesztéséért anyagi felelősséggel tartoznak és szándékos károkozás esetén fegyelmi eljárás alá vonhatók.

Kiköltözéskor a kollégiumtól kölcsönzött eszközökkel el kell számolni.

1.3.        A kollégisták a kollégiumba a kollégium által elküldött kiértesítő levélben meghatározott időben költözhetnek be. A kollégisták a kollégiumból a tanév, nyári gyakorlat és a nyári vizsgaidőszak végén kötelesek szabályszerűen leszerelni és kiköltözni.

1.4.        A nyári szakmai gyakorlat idejére kollégiumi férőhely igénylésére a kollégisták a csoportvezető nevelőtanárnál jelentkezzenek.

2. A kollégisták kötelességei

•  

2.1.      A kollégiumi munkarendet minden tanuló köteles megtartani.

2.2.      A kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében és lezárásában kötelező a részvétel.

2.3.      Az osztálytermet, tanulószobát, tiszta, rendezett állapotban kell elhagyni!

2.4.      A foglalkozások, rendezvények előkészítésébe és annak zárását követő - pl. takarításba, elpakolásba - a tanuló bevonható, az így kapott feladatokat köteles végrehajtani.

2.5.      A tanuló, az általa okozott kárt köteles megtéríteni.

2.6.      A tanuló köteles a kollégium épületét és berendezési tárgyait megóvni, gondozni és fejleszteni. Az a tanuló, aki kárt okoz, köteles azonnal jelenteni az ügyeletes pedagógusnak. Az okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a rongáló személye nem állapítható meg, azok viselik az anyagi felelősséget, akik a megrongált helyiséget, felszerelést, vagy eszközt utoljára használták és a kárt nem jelentik.

2.7.      A tanuló kötelessége, hogy:

            - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;

            - képességei szerint tanuljon,

- kollégistához méltóan viselkedjen, a kollégiumon kívül is, minden esetben törekedjen a kollégium jó hírnevének megőrzésére.

- betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a balesetek megelőzését szolgáló, a munkavédelmi és a tűzvédelmi      szabályokat (az oktatásban való részvételét aláírásával hitelesíti);

- azonnal jelentse a kollégium valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

- azonnal jelentse a kollégiumi nevelőnek (amennyiben ezt állapota lehetővé teszi) ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, illetve ha társánál tapasztal hasonlót;

- megismerje a kollégium kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti           gyakorlatában;

- rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.8.      Az étkezési térítési díj fizetésére kötelezett tanuló megszabott időre a megállapított térítési díjat köteles befizetni.

 

3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

 

• A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a kollégiumban külön

ápolónő, szükség esetén orvos biztosítja.

• A sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:
  • a tanuló a tornateremben csak nevelő felügyeletével tartózkodhat, a sportpályát csak engedéllyel használhatja.
  • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
• A balesetet, sérülést jelenteni kell az ügyeletes nevelőtanárnak.
• A dohánytermék, szeszesital, valamint bármilyen kábítószer fogyasztása, behozatala, előállítása és terjesztése tilos! A kollégium területén tilos a dohányzás!

4. A kollégisták jogai

 

4.1.      A tanuló joga, hogy:

            - Igénybe vegye a kollégium szolgáltatásait.

            A kollégium minden lakójának joga, hogy a kollégium létesítményeit, valamint   eszközeit használja.

            - Részt vehet a diákönkormányzat megválasztásában, munkájában, amely a kollégisták   kéréseinek, javaslatainak ad hangot.

            - Választhat és választható a különböző szintű és hatáskörű diákönkormányzati   szervekbe.

            - Közösségi érdeket szolgáló javaslatot tehet, kezdeményezhet, részt vehet az iskola, a    város, az osztály és a kollégium által szervezett kulturális és egyéb rendezvényeken. A      kollégiumi közgyűlésén minden lakónak joga van véleményét, észrevételét kifejteni a        kollégiumot érintő összes kérdésben.

4.2.      A kollégista tanulók legfontosabb egyéni jogai:

            - véleménynyilvánításhoz való jog

            - jogorvoslathoz való jog

            - a kérdéshez és az érdemi válaszhoz való jog

            - a nyilvánossághoz való fordulás joga

            - a tájékoztatáshoz való jog

            - szervezett egyházi jogi személy által hit és vallásoktatáson való részvétel joga, amihez a    tárgyi feltételeket a kollégium biztosítja.

            - Személyiségi jogait, cselekvési szabadságát, magánélethez való jogát a kollégium tiszteletben tartsa. Jogainak gyakorlása során azonban nem korlátozhat másokat            ugyanilyen jogainak érvényesítésében, és nem veszélyeztetheti saját maga, társai, illetve a         kollégium alkalmazottjainak egészségét, testi épségét

- Minden kollégista diáknak joga van ahhoz, hogy kéréseit, felvetéseit, javaslatait, egyéni problémáit írásban jelezze, és ezekre a törvényben meghatározott időn belül érdemi választ kapjon.

5. A tanulók közösségei

 

5.1.     A kollégiumban tanulók csoportba szervezetten végzik tevékenységüket, melynek élén             csoportvezető nevelő áll.

• A tanulók feladata a saját környezetük rendben tartása, a rendezvények előkészítésében való részvétel.

• A kollégium épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A       kollégium helyiségeinek használói felelősek:

• a kollégium tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
  • Minden tanuló feladata, hogy a kollégium rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után rendet hagyjon.

6. A tanulók jutalmazása

 

6.1.      Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• példamutató magatartást tanúsít, vagy
• folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
• a csoportban, illetve a kollégium érdekében közösségi munkát végez, vagy
• a kollégiumi, illetve a kollégiumon kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul a kollégium jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, a kollégium jutalomban részesítheti.

6.2.      A kollégiumon kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon stb. eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesíthetők.

6.3.      A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.4.      A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.  A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

 

7.1.     Azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit megszegi, fegyelmező intézkedések             foganatosíthatók.

7.2.     A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell             tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

- az agresszió, a másik tanuló megverése, testi – lelki bántalmazása;

- az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) kollégiumba hozatala, fogyasztása;

- tiltott eszközök kollégiumba hozatala, használata,

- a szándékos károkozás;

- a kollégium nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

- ezen túl mindazon cselekmények, melyek bűncselekménynek minősülnek.

7.3.     A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás     indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt.

7.4.     A  fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően, az           érintettek bevonásával egyeztető eljárás tartandó. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a            kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

7.5.     A nevelőtestület a fegyelmi jogkörét az iskolai fegyelmi bizottságra ruházza át,     melynek tagjai:

a.)  Állandó tagok 

• a bizottság elnöke
• a tagiskola vezetői közül az ezzel megbízott személy
• a diákönkormányzat képviselője

b.) Nem állandó tagok

• a tanuló csoportvezetője
• a tanuló oktatója

c.) Meghívottak

• szülők, vagy a szülők megbízottja,

A Fegyelmi Bizottság által kiszabható büntetések:

• áthelyezés másik kollégiumba max. 6 hónapra felfüggesztve,
• áthelyezés másik kollégiumba,
• kizárás a kollégiumból.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.6.     Azt a tanulót, aki lopás vétségét követi el fegyelmi határozattal kizárjuk a kollégiumból. A tanköteles tanulót fegyelmi büntetéssel másik kollégiumba helyezzük át.

7.7.     Fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés a kollégiumban:

• nevelőtanári
• figyelmeztetés
• intés
• nevelőtestületi
• megrovás
• szigorú megrovás
• kollégiumi tagság felfüggesztése

A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi büntetést a Békéscsabai SZC Trefort Ágoston Technikum, Szakképzőiskola és Kollégium iskola fegyelmi bizottsága hozza. A fegyelmi eljárás során a kollégiumi diákönkormányzat véleményét is ki kell kérni. A fegyelmi eljárásban a szülőket is be kell vonni a jogszabályoknak megfelelően.

7.8.     Kártérítés

            7.8.1.  A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló, vagy szülője a             magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető.                A tanulói rongálásokra minden esetben egyéni határozat készül. A kártérítés pontos            mértékét a kollégium gondnoka határozza meg.

            7.8.2.  Kártérítés rendje: a keletkezett károkat a tanulóknak kötelességük    haladéktalanul jelenteni a nevelőtanárnak, vagy az ügyeletes nevelőnek. A szobákban        keletkezett károkért, konkrét tettes hiányában a szobaközösség tartozik anyagi       felelősséggel. Hasonlóan kell eljárni, ha a közösségi helyiségekben – vizesblokk,            teakonyha, folyosó - keletkezik kár. A kártérítés mértékét a kollégium gondnoka    határozza meg.

      7.8.3.  A kár megtérítésére a fizetési felszólítástól számított legfeljebb 30 napon belül     van lehetőség, elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül.

8. A kollégiumi tartózkodáshoz nem szükséges dolgok behozatala

 

8.1.      A tanuló az intézménybe a lakhatáshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak             akkor hozhat magával, ha azt előzetesen csoportnevelőjével megbeszéli, és ő hozzájárul ehhez.

8.2.      Nagyobb értékű tárgyat, valamint nagyobb összegű pénzt a tanuló a kollégiumba csak a szülő engedélyével – rendkívül       szükséges esetben – hozhat. A kollégiumba behozott tárgyakért felelősséget nem vállalunk.

8.3.      Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz a kollégiumba a lakhatáshoz nem szükséges dolgot, és ez kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a következő hazautazás megkezdéséig. Első alkalommal az engedély vagy             bejelentés nélkül a kollégiumba hozott dolgot a tanuló a hétvégi hazautazáskor visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat a kollégium csak a szülőnek adja át.

8.4.      A kollégiumba szeszesital, narkotikumok, pirotechnikai és szúró-vágó eszközök,            fegyver vagy             fegyvernek látszó tárgy, valamint más veszélyt, balesetet, okozó tárgy      behozatala szigorúan tilos!

8.5.      Kép és hangrögzítés mobiltelefonnal vagy egyéb módon csak a nevelőtanár előzetes       engedélyével             lehetséges.

8.6.      A kollégiumba kerékpárral, motorkerékpárral, autóval illetve bármilyen alternatív          közlekedési             eszközzel csak saját felelősségére járhat a tanuló. A kerékpárt az iskola    területén, a diákok számára kijelölt tárolóban köteles elhelyezni. Elveszett         kerékpárért, motorkerékpárért a kollégium felelősséget nem vállal.

9. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

 

9.1.      A térítési díj mértékét, a befizetés módját, a kedvezményeket a mindenkor hatályos             önkormányzati rendelet tartalmazza.

9.2.      Az étkezési térítési díjakat a gyermekélelmezés megbízott dolgozója a befizetési napokon havonta szedi be. Az étkezés letiltásának felelőssége a gyermekélelmezés dolgozóját terheli.

9.3.      Az étkezési térítési díj befizetésének szándékos és ismétlődő elmulasztása fegyelmi        vétség.

9.4.      Étkezés rendszeres lemondására (reggeli vagy ebéd vagy vacsora) csak kivételes esetben kerülhet sor.

10. Az intézményi védő-óvó előírások

 

10.1.    A kollégium minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók         részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,     valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a            szükséges intézkedéseket megtegye.

10.2.    A nevelők a foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott            időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel           kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal      betartatni.

10.3.    A nevelőknek a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére       vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tiltott és az elvárható magatartásformákat. Feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek      megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

• a tanév megkezdésekor az első csoportvezetői órán, melynek során ismertetni kell:

• a kollégium környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
• a balesetvédelmi előírásokat
• a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban
• tanulmányi kirándulások, túrák előtt,

• közösségi szolgálat megkezdése előtt,
• rendkívüli események után, valamint
• a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

10.4.    A tanulók számára tanév kezdetén közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az             ismertetés időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a tanulókkal aláíratni.

10.5.    Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület         kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Munkavédelmi szabályzat előírásai szerint kell elvégezni.

10.6.    A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy      rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
• minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet (súlyos, rendkívüli esetben azonnal) jelenteni kell az iskola igazgatójának.

            E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt       kell vennie.

10.7.    A kollégium folyosóin képrögzítésre alkalmas kamerarendszer működik. Ezen

kamerarendszer külön szabályozás alapján működik.

11. A kollégium munkarendje

 

11.1. A kollégiumot a tanuló úgy hagyja el, hogy a tanítási óra előtt érkezzen az           iskolába, és becsengetéskor munkakezdésre készen álljon. Tanítási és munkaidő alatt a       kollégiumba felmenni csak indokolt esetben, az ügyeletes engedélyével szabad.

11.2. A tanuló tartsa be a munka és a balesetvédelmi, valamit az egészségvédelmi-,      tűzvédelmi előírásokat, a közlekedés szabályait. Tűzriadó vagy bombariadó esetén a          csoportnevelő által ismertetett útvonalon kell az épületet elhagyni.

11.3. A kollégium épületének elhagyására szorgalmi időben a csoportnevelő adhat engedélyt. Ha a tanuló engedély nélkül távozik, hiányzása igazolatlan, ami fegyelmi vétség.

11.4. Beteg tanuló a kollégiumban nem tartózkodhat, hazautazását az ápolónő, orvos, ügyeletes nevelő, kollégiumi csoportvezető, engedélyezheti a szülőkkel való megbeszélés után.

11.5. A kollégiumi hirdetőtáblákon a csoportvezető engedélyével lehet hirdetést           elhelyezni.

11.6. A kollégiumban tilos a dohányzás! Szerencsejátékot űzni, szeszes italt, drogot és egyéb, az egészséget és a testi épséget, veszélyeztető eszközöket, egészségre káros anyagokat a kollégium területére behozni, fogyasztani, illetve terjeszteni tilos! A tilalom kiterjed a kollégiumon kívüli területre is.

11.7. Romlandó élelmiszert csak a hűtőszekrényben szabad tárolni! Étkezni 21: 30 –ig csak    az ebédlőben, illetve a teakonyhákban szabad, lakószobában étkezni tilos!

Napirend

11.9.    A kollégium munkarendjének szerves része a Napirend, annak betartása minden tanuló kötelessége.

6. 30. Általános ébresztő (Önálló ébredés, mosdás, öltözködés.)

06: 30 – 07: 00                 Reggeli.

07: 00 – 07: 30                Szobarend kialakítása. A szobaközösség tagjainak kötelessége                                    reggel elpakolni maguk után, a szemetet összegyűjteni,                                                      felseperni és rendezett körülményeket maguk után hagyva                                                    távozni a kollégiumból.

7. 30-ig Az iskolába járó tanulók a kollégiumot elhagyják.

07: 30                               A később kezdő, vagy délutáni gyakorlaton illetve oktatáson lévő tanulók jelentkeznek az ügyeletes nevelőnél. A zuhanyzó használata a délelőtti takarítás ideje alatt tilos!   

                                         A szobák értékelése (ügyeletes végzi), zárása.

08: 00-13: 00                    A kollégiumba esetlegesen visszatérő tanulók regisztrálásra kerülnek (lásd: 1.sz. melléklet).

15: 00-ig                           Beérkezés a kollégiumba.

15: 15 -15: 30                   Felkészülés a szilenciumra, körletrend kialakítása. 

15: 30 -17: 45                   Szilencium (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni tanulás).

17: 45 -18:15                    Vacsora.

18: 15 -19: 00                   Felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni tanulás

19: 00 - 21:00                   Szabad foglalkozás, kimenő

21: 00 - 21:30                   Tisztálkodás, szintrend kialakítás. Felkészülés a villanyoltásra.                                   Zuhanyozás lehetősége max. 21: 30-ig

21: 30                               Létszám ellenőrzés. Villanyoltás a szinten. (A tanulók kötelesek a saját lakószobájukban tartózkodni. Lakószobában helyi világítás használható).

22: 00                               Takarodó. Csendrendelet. (Lakószobában világítást lekapcsolni, mindenki a saját ágyába tartózkodik.)

 

Csoportfoglalkozás: munkatervnek megfelelően, heti 1. alkalom. A szobák értékelésével kapcsolatos intézkedés, szankcionálás csoportvezető nevelőtanári hatáskör. Amennyiben az adott szoba rendjének értékelése nem éri el a heti átlagban a 70%-ot, a szobaközösség felelősségre vonható.

Ha a szoba állapota nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, vagy a szobában olyan tárgyak találhatók, amelyek nem felelnek meg a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásoknak, a szoba lakóit fel kell szólítani a szoba eredeti állapotának helyreállítására. Ha ez 24 órán belül nem történik meg, a szoba lakói ellen fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni.

A szobák értékelésének szempontjai:

A szoba állapotánál a következők kerülnek elsősorban ellenőrzésre:

• A szemetes kuka legyen kiürítve
• Az ágyazás esztétikája, egységes rendje
• Kint maradó ruha, cipő
• Romlandó étel ne maradjon a hálóban
• Takarítás
• Világítás lekapcsolása, elektromos eszközök áramtalanítása.

Szilenciumok rendje

 

11.10.    A szilenciumokon a tanuló csak a tanulással összefüggő tevékenységet folytathat. Szilenciumot zavarni az egész épületben tilos! Szilenciumra a tanuló hozza magával a szükséges taneszközöket, felszereléseket. Ezek hiányával ne zavarja a csoport és a tanár munkáját. Kollégista tanulók a szilenciumuk ideje alatt kötelesek a részükre tanulási célra kijelölt helyiségben tartózkodni. A szilencium rendjét más tevékenységgel zavarni tilos!

Kimenő

 

A 9. évfolyamos tanulók részére                   20: 00- ig. (adható: 21: 00-ig)

A 10-12. évfolyamos tanulók részére            21: 00- ig. (adható: 22: 00-ig)

13. évfolyamtól                   21: 00- ig. (adható: 23: 00-ig)

 

11.11.  Kimenőre vonatkozó egyéb szabályok:

• Általános kimenő a hét napjain 19: 00 – 20: 00, illetve 21: 00 –ig.
• A nevelőtanár engedélyével a kimenő időtartalma az általános kimenő idejét meghaladhatja, illetve a kimenő ideje korlátozható.
• Minden héten az utolsó tanítási napon általános hazautazás van. (15:45-ig a tanuló köteles a kollégiumot elhagyni) Hét közben hazautazás, csak indokolt          esetben, elsősorban a csoportvezető nevelőtanár, illetve az ügyeletes           nevelőtanár engedélyével történhet. A 18 évesnél fiatalabb tanuló csak szülő /    gondviselő kérésére engedhető haza.

Hétvégéről vagy szünetről, történő visszaérkezés a kollégiumba 9. évfolyamosok részére 16:00 – tól 20: 00 óráig, felsőbb évesek részére 21: 00 óráig. Indokolt esetben, egyeztetés alapján későbbi beérkezés is  engedélyezhető. Fenti időpontokig kérésre engedélyezhető a kimenő.

• Hétfő reggel (ill. a hét első tanítási napján) történő visszaérkezés indokolt esetben, nevelőtanári engedéllyel lehetséges.
• Az engedély nélküli eltávozás fegyelmi vétség.
• A Napirend megváltoztatása a nevelőtestület hatásköre a diákönkormányzat véleményének kikérése mellett.

12. A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

 

12.1.    A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős:

• a kollégiumi közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért
• a kollégium rendjének és tisztaságának megőrzéséért
• a takarékos energiafelhasználásért

12.2.    A kollégisták a villamos berendezéseket, csatlakozókat csak a biztonságtechnikai            előírások betartásával használhatják. Tilos a szobákban nagyteljesítményű elektromos        készülékek üzemeltetése! A konyhai elektromos készülékek használata a            hálótermekben nem megengedett!

12.3.    A szobák bútorzatának átrendezése tűz-és balesetvédelmi okból tilos!

12.4.    A lakószobában csak olyan díszítés engedhető meg, amely nem tesz kárt a szoba             falának és berendezéseinek állagában.

12.5.    Berendezéseket, felszereléseket és más – az iskola, kollégium állományába tartozó         eszközöket a kollégiumból kivinni csak csoportvezetői engedéllyel lehet, átvételi          elismervény ellenében, a gondok egyidejű tájékoztatásával.

12.6.    Minden tanév első napján a csoportvezető tanár munkavédelmi, balesetvédelmi   oktatást tart a tanulóinak.

12.7.    Pénzt, értéktárgyat mindenki csak saját felelősségére hozhat a kollégiumba. Szükség      esetén azokat megőrzésre a nevelőtanár átveheti.

12.8.    Az energiatakarékosság minden tanuló számára kötelező!

12.9.    A kollégium pártfogolja a tanulók egyéni vagy csoportos tevékenységére alakult             diákkörök tevékenységét. Számukra az iskola létesítményeinek, eszközeinek             használatát biztosítja a következő feltételek mellett:

• a tevékenység időpontját előre be kell jelenteni (időtartam, tartalom stb.)
• a csoport felelősséget vállal a terem és az eszközök állagának megőrzéséért
• estébe nyúló rendezvények csak tanári felügyelettel tarthatóak, engedélyezését a szervezésért felelős tanár kérheti, a rendezvény előtt legalább 1 héttel.

12.10.  A házirend a rendezvényeinket és létesítményeinket felkeresőkre is vonatkozik.

12.11.  Különleges esetben a tanulóknak lehetősége van hétvégén is a kollégiumban bent           tartózkodni, ha erre az igazgató engedélyt ad.

13. Ügyeleti rend

 

13.1.    Naposi ügyelet. Hetente 2 fő, Hétfő délutáni váltással. Feladatuk, hogy a területükön rendet, fegyelmet és tisztaságot tartsanak. Külön figyelmet kell fordítani a mosdók, mellékhelyiségek rendeltetésszerű használatára, tisztaságának megóvására. Ez különösen a naposok, de minden tanuló feladata is. A naposok minden este 21.00-kor és reggel 7.00-kor összegyűjtik a szobákban és a teakonyhában felhalmozódott szemetet a nagy kukába, majd pedig kiviszik az udvaron található kommunálishulladék-tároló konténerbe. A teakonyha felelősök feladata a teakonyha tisztaságának       megteremtése, majd pedig 21.30-órakor való lezárása.

13.2.    A teakonyha használata: étkezni csak a teakonyhában szabad, minden tanuló köteles       maga után eltakarítani, valamint az általa használt edényeket elmosogatni! Ha ennek            ellenére marad mosatlan, akkor azt este a teakonyha felelősöknek kell eltakarítani.

13.3.    A konyhában az egészségügyi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírások fokozottan       érvényesek!

13.4.    A higiéniai szabályokat és jó ízlést sértő mosatlan edényeket, evőeszközöket bárki –       akit ezek az edények, evőeszközök a konyha használatában zavarnak – lehetőség        szerint a tulajdonos egyszeri figyelmeztetése után jogosult kidobni!

13.5.    Minden szobaközösség hetente legalább egy alkalommal köteles a szobáját teljesen        kitakarítani, és felmosni!

 

 

14. A kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának elvei, átvétel

 

14.1.    Kollégiumi tagsági viszonyt tanévenként kell létesíteni, ami jognyilatkozatra képes         személy által kitöltött és aláírt jelentkezési lap benyújtásával jöhet létre. A jelentkezési             lapot általában a tanév megkezdése előtt kell benyújtani (beiratkozáskor), de         lehetőséget biztosítunk a tanév ideje alatti kollégiumi viszony létesítésére is.

14.2.    Betöltetlen férőhely esetén – szabályosan kitöltött jelentkezési lap benyújtása után – a    nappali munkarend szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkező, a kollégiumba        jelentkező diák nevelőtestületi javaslatra vehető fel.

14.3.    Valamelyik kollégiumból – ottani fegyelmi határozat alapján kizárt – diákot átvenni a    két intézményvezető előzetes szóbeli megegyezése alapján lehet, a nevelőtestület      jóváhagyásával.

14.4.    A székhely településen működő középiskola és szakiskola beírt, nem helyben lakó          tanulója – amennyiben határidőn belül benyújtotta a kollégiumi felvételi kérelmet –             akkor vehető fel, ha

• tömegközlekedés nélküli szórványtelepülésen lakik,
• bejárása tömegközlekedési eszközön átszállás nélkül nem oldható meg,
• bejárása tömegközlekedési eszközön 30 percnél több időt vesz igénybe,
• családja szociális helyzete indokolttá teszi,
• kimagasló vagy képességeinek megfelelő a tanulmányi eredménye.

14.5. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, ezért a kollégiumi felvételi kérelmeket évente meg kell újítani.

14.6.    A kollégiumi tagság megújítását a nevelőtestület az alábbi szempontok alapján mérlegeli:

• közösségi tevékenység
• képességének megfelelő tanulmányi munka szerinti eredménye
• előző évben tanúsított magatartás, és a kollégium belső szabályainak betartása (Házirend, Pedagógiai program)
• szociális helyzet.

15. Tanulóknak adható elismerés

A kollégium nevelőtestületének döntése alapján az a végzős tanuló tüntethető ki, akinek a tanulmányi eredménye és közösségi munkája kiváló. Tanévenként legfeljebb egy tanuló kaphatja meg a csoportvezető nevelők felterjesztése alapján.

Felterjesztés határideje:          legalább két héttel a kitüntetés átadása előtt.

Az átadás ideje, helye:           a kollégium ballagási ünnepségén.

A kitüntetés formája:              oklevél

16. A vendégek

 

16.1.    Vendéget fogadni csak az ügyeletes nevelőtanár, ill. nevelőtanár engedélyével és felelősségére, az általa kijelölt helyen lehetséges.

16.2.    A kollégisták felelősséggel tartoznak a hozzájuk érkező vendégek magatartásáért. A vendégek kötelesek betartani a házirendet.

16.3.    A rendbontást okozó, vagy a látogatás szabályait és a házirendet be nem tartó látogatót a nevelőtestület határozott időre kitilthatja a kollégium épületéből.

16.4.    A látogatók a kollégiumon belül egyedül nem közlekedhetnek, értük vendéglátójuk teljes felelősséggel tartozik, távozáskor ki kell kísérnie őket a bejárati kapuig.

16.5.    A szülőknek, testvéreknek, közeli hozzátartozónak szobákba bemenni csak előzetes engedéllyel lehet. Az engedélyt a nappali feladatok ellátásáért felelős tanár illetve a csoportvezető adhat.

17. Délelőtti oktatás, teremhasználat

 

A délelőtti oktatás keretében használt termeket tiszta, rendezett állapotban kell visszaadni a kollégium használatába. A tanulók csak tanári kísérettel közlekedhetnek a kollégiumon belül.

A termeken és a számukra kijelölt mosdón kívül más helyiséget nem használhatnak!

18. A kollégiumi Diákönkormányzat

 

18.1.       A kollégisták érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

18.2.    A DÖK véleményezési, képviseleti, használati, javaslattételi jogokkal rendelkezik a        jogszabályok által meghatározott kérdésekben. A diákönkormányzat véleményét ki       kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

18.3.    Minden kollégista diáknak joga van ahhoz, hogy kéréseit felvetéseit, javaslatait, egyéni problémáit írásban jelezze, és ezekre 30 napon belül érdemi választ kapjon.

18.4.    A kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük           megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket           hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a diákönkormányzati munkát segítő   pedagógus segíti.

 

Záró rendelkezések

 

• A Házirend eltérő rendelkezése hiányában a Házirendben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében a kollégistákkal egy tekintet alá esik a kollégium minden tagja, beleértve más tisztségviselőket, a gondnok és a kollégium minden egyéb alkalmazottja.
• A Házirend a megismerhetőség folyamatos biztosítása céljából az iskola honlapján megjelenítésre kerül.
• A Házirend egy nyomtatott példánya a nevelői szobában elhelyezésre kerül, illetve egy példány a DÖK részére átadásra kerül.

 

A kollégiumi Házirend kiegészítése a járványmegelőzés időszakára

(A kollégiumba belépő személyekre vonatkozó rendkívüli szabályok)

Csoportos- kiscsoportos és egyéb foglalkozások (Szilencium, szakkör stb.)

• kollégiumi foglalkozási céllal a szilenciumi termek a vírushelyzet elmúltáig csak rendkívüli estben használhatók, ezért a délutáni időszakban, illetve este (éjszaka) is zárva vannak, azonban rendkívüli esetben a szociális távolság betartása mellett nevelői engedéllyel- és felügyelettel kiscsoportban igénybe vehetők,
• a kollégiumi foglalkozások elsődleges tere a hálószobák, ahol a tanulók kiscsoportban dolgoznak; ezt a nevelő folyamatosan irányítja és ellenőrzi,
• szakkör, felzárkóztató, hagyományos, kulturális és egyéb foglalkozás csak kiscsoportokban valósulhatnak meg.

Szünetek

• a földszint az érintett óra első 15 percében, az első emelet a második 15 percben, a második emelet a harmadik 15 percben, a harmadik emelet az óra utolsó 15 percében tarthat szünetet valamennyi foglalkozás között.

Higiéniai- és egészségügyi megelőző szabályok

• vasárnap a kollégiumba csak egészséges, regisztrált tanuló léphet be,
• beteg tanuló nem jöhet be, hazautazásáról a szülő (gondviselő) köteles gondoskodni,
• beérkezés után mindenkinek azonnal kezet kell mosni,
• a tanulók iskolai tartózkodásának időszakában a hálókat és a közös helyiségeket fertőtlenítőszerekkel takarítják, ezen időszakban az engedéllyel bent lévő tanulók is kötelesek elhagyni szobájukat, és annak végéig a járványügyi megelőző előírásokat betartva a folyosón várakozni,
• a közös helyiségeket (mosdó, konyha stb.) csak a szinten lakó tanulók használhatják.

Étkezés

• a reggeli és a vacsora időfolyosókban zajlik,
• a félórás időszakok 3x10 perces turnusokban zajlanak,
• a földszint és az első emelet az első 10 percben, a második emelet a második 10 percben, a harmadik emelet a harmadik 10 percben indulhat el étkezni (a tanulók étkezési kártyájára a szintjének a számát rá kell írni),
• étkezések előtt sorakozni tilos.

Az elhelyezés szabályai

 

• Arra kell törekedni, hogy azonos településen élő, azonos osztályba, gyakorlati helyre, iskolába, edzési helyre járó tanulók egy szobába legyenek elhelyezve. Azonban a már fennálló közösségeket csak indokolt esetben bontsuk szét, elkerülve ezzel a szobák közötti átjárást, összezsúfolódást.
• Amennyiben a „vírus okán” rendkívüli helyzet kerül kihirdetésre; úgy a kollégiumi szobák csak 50%-ban vehetők igénybe!

 

 

1.sz. melléklet

Kollégista tanulók délelőtti mozgása

 

Tanuló neve	Dátum	Indoklás

 

 

2.sz. melléklet

 

OM azonosító: 203029 Felnőttképzési nyilv.vételi szám: E-001278/2015 5600 Békéscsaba, Puskin tér 1. Tel.: +36 66/444-511 Fax: +36 66/430-793 www.bszc.hu E-mail: trefort@bszc.hu

 

KOLLÉGIUMI JELENTKEZÉSI LAP

2020/2021 tanévre

 

Tanulói adatok:

 

Név: ……………………………………..…………………... Szem.ig. szám: ……………………………………

TAJ szám: ………………………………................OM azonosító:……………..…………………………………

Születési hely: ……..….……………………….......................  …..……….. év  ……….….……..hó  ……….nap

Iskola: …………………...………………………………………………………………………………………….

Osztály: ………...………..………………... Szakma: …………………..…………………………………………

Telefon: ……………………..…………………….. E-mail: ………………………………………………………

Szülő /gondviselő/ neve: ………………………….…………………………………………….…………………..

Levelezési címe, irányítószámmal: ....……...………………………………….……………….…….......................

Tel: …………………………………………………… E-mail: ……………….………………………….….........

Édesapa neve: ………………….……………………….. Telefonszáma: …………………………………………

Édesanya leánykori neve: ……………….…………….... Telefonszáma: ………………………………………....

SNI/BTMN: …………………………………………………………………………………………………………

 

Egyéb adatok, információk:

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében – A 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében étkezés térítési kedvezmény iránt igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló.

A tanuló (kérjük az alábbi felsorolásban a gyermekére vagy18 év feletti tanuló esetén önmagára érvényes állításokat húzza alá):

1. tartósan beteg, gyógyszer érzékeny
2. a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
3. három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,
4. nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
5. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
6. a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.

 

A jelentkezési lap beérkezésének határideje: 2020.június 14. (A tanév első tanítási napját megelőző napi beköltözés esetén.)

 

Kelt: ………..év ……………….. hónap ……. nap

 

………………………………….                                                                                    …………………………………

Felvételt kérő tanuló                                                                                        Szülő (gondviselő )aláírása

 

• Záró rendelkezések

Ez a házirend kihirdetésének napjától hatályos. A korábbi házirend érvényét veszti. Az oktatói testület a házirendet megbeszélte és elfogadta.

 

Békéscsaba, 2021. február 04.                                                             Kiss Mihály

                                                                                                                igazgató

 

 

A házirend készítése és elfogadása során a szülői szervezet és a diákönkormányzat a véleményezési jogát gyakorolta.

Békéscsaba,

Szülői Szervezet elnöke                                                   DÖK elnöke